2013. január 14., hétfő

Vége a Sonynak, vége a James Bondnak

De legalább is az én megközelítésemből.
December 29.-vel ugyanis befejeződött a promóció és ezzel együtt a közös munka a Sonyval, amelynek végső honoráriumát a mai napon rendre meg is kaptam.

Ez volt életem első teljesen saját munkája, vagyis az első olyan munkám, amit egyedül találtam, és az égvilágon senki sem segített benne.
Erre azért vagyok büszke, mert ezzel egy olyan gyöngyszemet is találtam, amely fizetését tekintve osztrák szinten is kiemelkedő volt, ami így - bár helyenként rázósan -, de összességében nagyban elősegítette, hogy ellegyek és tanulhassak idekint.

A rázósságát az okozta, hogy a szerződésben a fizetési határidő rendhagyó módon a következő hónap 15.-e volt, ami jó szokással azt jelentette, hogy 14.-e előtt nem kaptam fizetést.
Ezt megfejelte az a tény, miszerint mindig csak az azt megelőző hónapban ledolgozott - vagy készenlétben töltött - napokat fizették ki és nem a 15.-ig ledolgozottakat.
Aztán jött két totál váratlan helyzet, egyszer szimplán a Bank késett másfél hetet a kifizetéssel (jóllehet, ezt illő módon honorálta is aztán), majd utána a szerződésem "nem megfelelősége" okán kaptam csökkentett fizetést, aminek maradék részét csak most kaptam meg, a következő adaggal együtt.
Összegezve a helyzetet, teljesen korrekt módon tartották magukat a szerződéshez, habár ez mit sem segített olyankor, amikor a várt összegek helyett egy annál jóval csekélyebbet kaptam,
vagy hogy az utóbbi időben a számlám egyenlege helyenként a 0-hoz konvergált, mi több tegnapig bezárólag mínusz 16 centtel volt feltöltve.

Na de!
Azzal a csodálatos ténnyel egybekötve, miszerint kaptam egy állást a régi jól bevált helyen, vagyis az egyetem könyvtárában, ahol anno már többször is voltam nyári munkán, és ahol nagyon szerettem dolgozni, úgy fest, egy jó időre helyreállt a pénzügyi helyzetem, ami nem kis stressztől és kellemetlen helyzettől kímél meg.

Azonfelül bejelentkeztem nyári munkára a drágalátos Magna Steyrhez, ami bár sokára dől el, - és korántsem biztos a siker -, ha bejutok, sikerül egy olyan hosszú távú stabil helyzetet teremtsek, amit már tavaly meg tehettem volna, ha nem veszek azon lendületemben egy iPhone-t.

De hát mindenki a maga kárán tanul, vagy legalább is igyekszik tanulni belőle.

Egyébként pedig vizsgaidőszak van.
Illetve nincs, mert itt olyan igazából nincs, de kezdődnek az első vizsgák.
Ehhez még dióhéjban annyit, hogy az itteni rendszer szerint a vizsgák zöme a szorgalmi időszak végén található, majd a két szemeszter között van egy úgynevezett szemeszterszünet, ami elvi síkon az otthoni vizsgaidőszaknak felelne meg, itt azonban az egy tényleges szünet, vizsgák csak elvétve vannak benne, ha már máshol nem volt rá hely.
Vizsgaidőpontok pedig nem tízesével tolonganak, hanem rendszerint egy van, meg egy pót úgy másfél hónappal később.

Na de, ez nem kímél meg attól, hogy az érkező vizsgákon maradéktalanul - és sikeresen - részt vegyek, úgyhogy megyek is tanulni.

Apropó, elnézést a sok részletért, de hát elvégre ez egy napló, amibe pont ezeket lehetne megörökíteni.

Ps: A szerződésem "nem megfelelősége" azt takarta, hogy első ízben mint csökkentett munkaidős voltam bejelentve, ami adómentes fizetést, viszont egy havi max. keresetet jelentett. Ezt túllépve kellett egy részmunkaidős szerződést kötni, vagy is az eredetit erre meg újítani, és így az már lehetővé tette a több munkát és az azzal járó többlet fizetést.