Félidő

Végre itt a "hosszú hétvége". Aztán hétfőtől megint műszak váltás.
Ma elérkeztem a munka feléhez, ezzel több mint kétezer Mini Cooper karosszériájához tehetem oda a nevem és mondhatom ki, ez részben az én két kezem munkája is. Ez azért egy jó érzés.
No meg persze az osztrákok... Valamiért itt az a bevett szokás, hogy két hét után kifizetik a bér nagyjából egyharmadát, a maradékot pedig ha elvégeztem a teljes munkát.
Így ma tulajdonképpen, kaptam egy fizetést.

A két műszakos munkában egyébként az az érdekes, hogy mivel az egyik műszak 14:30-tól van éjfélig, a másik hajnali 5-től fél háromig, van "hosszú" és van "rövid" hétvége, mivel az első és utolsó munkanap hol így, hol úgy párosul. Mindenesetre bevallom, nem bánom, hogy most a hosszabb jön, rám fér a pihenés. Nehéz hozzászokni, hogy az ember négy előtt keljen, biciklizzen kilenc kilométert hajnalban, 5-től pedig majd tíz órát állva dolgozzon, majd hazatekerjen és konstatálja, hogy délután négykor még a világos miatt nem is tud elaludni.

Valamit, hogy legyen egy eleje is

A legtöbb általam látott blog úgy szokott kinézni, hogy tele van fotóval és köztük rövid, lényegre törő mondatokkal, mely által az egész történés jól szemmel követhető.
Ez a blog azonban nem egészen egy ilyen, képekkel teli "utazó blog" szeretne lenni, annál inkább egy fajta napló szerűség, amelyet főképp azért indítok, mert ha valóban a 2 hete elkezdődött Graz-i kintlétem egy osztrák diplomával fejeződik be, akkor a most következő eseményeket - amelyek jó eséllyel igen meghatározóak lesznek a későbbiekre nézve -  jobb élesben megörökíteni.
Persze minden blognak megvan az a burkolt hátsó szándéka, hogy az ember ahelyett, hogy számtalan hosszú élménybeszámolót írna meg e-mailben a kedves érdeklődőknek, egyetlen bejegyzéssel kielégíti mindezt, ám itt valóban az alapcél egy egyszerű napló írása.

Képeket persze igyekszem mellékelni, de a helyzet az, hogy a jelenleg legérdekesebb történés, nevezetesen, hogy egy autógyárban Mini Coopereket építek, nem fotózható a gyár előírásai szerint.
Na de, miért is ez a blog címe? Miért kapnék én osztrák diplomát? És mit is keresek én egy osztrák autógyárban? Na erről hamarosan bővebben...